Grandpierre: "Az alkohol árt az alkotásnak"

vhk1Grandpierre Attila, a legendás Vágtázó Halottkémek (VHK) együttes, majd az utódzenekarok a Vágtázó Csodaszarvas és a Vágtázó Életerő vezetője így vélekedik az alkohol és a zene kölcsönhatásáról:
"Régebben előfordult, hogy koncert előtt ittunk a barátaimmal, mert mindig nagyon jól éreztük magunkat, és ehhez gyakran hozzátartozott az ital. De én jöttem rá elsőnek a zenekar tagjai közül, hogy árt nekem, illetve nem teszi lehetővé azt a frisseséget, fürgeséget, rálátást, azt a képességet, hogy igazán tudjak figyelni - hogy ne az legyen, amire beállítódok, hanem meg tudjak sejteni olyan zene közben felmerülő érzéseket, amikben tényleg ott üzen valami, és ehhez nagyon kell figyelnem, minden porcikámnak figyelnie kell, életre-halálra figyelni a sejtjeimmel is a szédítő kozmikus elmében feltűnő sugallatokat. Ezt akadályozza meg az alkohol, igazából nem megkönnyíti a feladatot, hanem leegyszerűsíti, csökkenti a kihívást, hiába minden nimbusza, hiába minden lelkesedés, amit sokan az italba vetnek: ,,na meg kell innom pár sört, attól leszek jó hangulatban”. Én is próbálkoztam, megittam ennyit, annyit, amennyit, és rájöttem, hogy se a kicsi, se a sok, se a középállapot nem igazán jó. Mindegyik elvesz valamit. És az az igazi egyébként, amikor az ember attól, hogy zenél - és közben teljesen tiszta ebben az értelemben -, érzi azt a teljes extázist, felfokozott életet, amiért zenélünk".

Délhír ajánlat: Aki még nem hallgatott VHK-t (vagy az utódzenekarait), javasoljuk, tegye meg minél előbb. Semmihez sem hasonlítható, teljesen magával ragadó, mágikus zenei világról van szó. Nem kicsi azoknak a száma, akik szerint a VHK minden idők egyik legjobb együttese a világon.

 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information