Belgrád osztrák-magyar ostromáról írt dalt a világhírű metál banda, a Sabaton

A világhírű svéd power metal banda, a Sabaton következő albumának egyik dala Belgrád első világháborús ostromát, és annak polgármesterének, Dragutin Gavrilovićnak a hősies kiállását dolgozza fel.

A zömében történelmi témákat feldolgozó, helyenként csak csatametálnak titulált zenét játszó Sabaton soron következő albuma augusztus 19-én jelenik majd meg. Érdekesség, hogy a The Last Stand címmel polcokra kerülő lemez borítóját egy magyar művész, Sallai Péter készítette.
 
 
Az új albumon a második helyen szerepel majd a "Last dying breath" című dal, amely Belgrád 1914-es ostromáról szól, kiemelve Dragutin Gavrilović ezredes és egyben a város polgármesterének történetét. А čačaki születésű Gavrilović végig harcolta az egész életét, részt vett az első és a második balkáni háborúban, majd csatázott mindkét világháborúban is. 
 
Dragutin Gavrilović
 
A szerb titkosszolgálat által felfegyverzett terrorista, Gavrilo Princip osztrák-magyar trónörökös ellen elkövetett szarajevói merénylete után hadat üzent a monarchia Szerbiának, melynek következtében Belgrád ostromával hivatalosan is kitört az első világháború. 
 
Kevesen tudják azt is, hogy az első világháború legelső lövését a Bodrog nevű 1904-ben az újpesti hajógyárban vízre bocsájtott magyar monitorhajó adta le. A hajó roncsa máig Belgrád egyik kikötőjében található, nem messze a pancsovai hídtól, ám igen siralmas állapotban.
 
A Bodrog egykor...
...és ma
 
Belgrád polgármestere az ostrom idején Gavrilović volt, aki egyben a védelem főparancsnoka ként is szolgált. A város védői, akik előzetesen felrobbantották Belgrád hídjait hősiesen védték a várost, amelyet a Duna és a Száva felől ostromoltak az egyesített központi seregek, akik csak nagy emberáldozatok árán tudták visszaszorítani a polgármester által vezetett csapatokat. 
 
A feljegyzések szerint végül egy Jesenica nevű kocsma és a mellette álló virágboltnál állították fel az utolsó védvonalukat a szerbek, ahol miután némi lélekerősítő tömény szeszt vettek magukhoz a virágkereskedésből feldíszítették az egyenruhájukat és fegyvereiket, és így várták az utolsó rohamot, amely előtt Gavrilović elmondta a máig sokat idézet beszédét, amelyben utolsó leheletig folytatott harcra buzdította katonáit. 
"Katonák! Hősök! A felsőbb katonai vezetés már kitörölte csapataink nevét a jegyzékéből. Az egységeinket felodázták a becsületért, Belgrád és a haza védelméért. Így nektek már nem kell többé az életetekért aggódnotok:  az többé már nem létezik. Ezért előre a dicsőségért! A királyért és a hazáért! Éljen a király! Éljen Belgrád" - mondta híres beszédében katonáinak.

A roham végül megtört a monarchia katonáinak a tüzében és szuronyain. Azonban a csata után az egyesített seregek szerbiai ostromával megbízott August von Mackensen is elismerően nyilatkozott Dragutin Gavrilovićról és maga is részt vett annak a közös, osztrák, magyar, német, szerb emlékműnek a felavatásában, amely máig áll a belgrádi nagy temetőben. Gavrilović az ostromban végül nem esett el, ám súlyosan megsérült, és fogságba került a város ismételt szerb kézre kerüléséig.

August von Mackensen
 
Gavrilović a második világháborúban is részt vett, mígnem ismételten fogságba nem esett, míg Titó partizánjai be nem vonultak a városba. 
Végül a háború után néhány hónappal 1945-ben érte utol a halál. Jellemzően nem az ellenség fegyvere által, hanem kommunista szerb partizánok végeztek vele a belgrádi vasútállomáson, amiért "királypárti" katonai egyenruháját viselte. Gavrilović családját a Titó-rezsim ideje alatt minden vagyonától megfosztották és megvonták az egykori polgármesteri és ezredesi szolgálata után a családnak járó nyugdíját is. 
 
Sz. A.
 
 
 
 .  
 
 
 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information