2020, október 26, hétfő
   
Betűméret

Állami szintű mulasztások - A köztársasági polgári jogvédő 2016. évi jelentése

Saša Janković köztársasági polgári jogvédő 2017. február 7-én lemondott tisztségéről, mivel jelöltette magát a 2017. április 2-ai szerbiai elnökválasztáson.[1]  Így a 2016. évi jelentést 2017. március 15-én a helyettese, Miloš Janković terjesztette a szerbiai parlament elé.[2]
A nemzeti kisebbségi jogok területén a köztársasági jogvédő 2016-ban[3] 99 bejelentést kapott, amelyekben 104 jogsérelemre mutattak rá. Az összesen 35 eljárás közül 5 rövidített ellenőrzési eljárásban tett ajánlással fejeződött be. A többi esetben az jogvédő ellenőrzési eljárást folytatott, és 9 ajánlást tett, ezek közül 8 esetben eljártak, egy esetben pedig nem.
             
A köztársasági ombudsman szerint állami szinten a nemzeti kisebbségi jogok területén a következő hiányosságok tapasztalhatók:
1.      A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére meghozott cselekvési tervben előirányzott tevékenységek nem valósulnak meg az előírt határidőkben;
2.      Nem került elfogadásra a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény módosítása, habár az a cselekvési tervvel 2016. második negyedévére volt előirányozva;
3.      A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának használata továbbra sem valósul meg törvényesen és szabályosan, a káderek elégtelen száma és szakképzetlensége, valamint pénzhiány miatt;
4.      A romák társadalmi bekapcsolódása stratégiájának elfogadása után egy évvel nem került elfogadásra a végrehajtására vonatkozó cselekvési terv;
5.      A roma kérdések koordinátorainak munkajogi kérdése továbbra sincs megoldva;
6.      A Művelődési, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium az illetékes szervek számára nem fejlesztette ki a megelőző és időbeli eljárási mechanizmusokat az iskolai szegregációnak, mint a nemzeti alapon történő megkülönböztetés formájának a megelőzésére;
7.      A Művelődési, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium nem hozott törvénynél alacsonyabb rendű aktust, amely részletesebben rendezné a kétnyelvű oktatásnak, mint a nemzeti kisebbségi oktatás egyik modelljének a megvalósítását;
8.      A Művelődési, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium nem hozott törvénynél alacsonyabb rendű aktust, amely rendezné a szerb, mint nem anyanyelv oktatásának új standardjait, amikor az oktatás nemzeti kisebbségi nyelven folyik.[4]   
 
Az ombudsmani jelentés felhívja a figyelmet, hogy „a nemzeti kisebbségi cselekvési terv
alkalmazásának már az első évében jelentős késés mutatkozik a tervezett tevékenységeknek, különösen azoknak a megvalósításában, amelyeknek fejleszteniük kellene a törvényes keretet”[5] a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésére. 
            
– A polgári jogvédő évek óta rámutat azokra a rendszerbeli problémákra, amelyek ellehetetlenítik a nemzeti kisebbségek nyelv- és íráshasználati jogának teljes élvezését. Ezek az okok elsősorban a káderek szakképzetlenségében és/vagy hiányában, valamint a pénztelenségben rejlenek; abban, hogy közigazgatási szervekben dolgozók nem fogják fel a jog anyanyelven való megvalósításának jelentőségét, valamint abban, hogy a nemzeti kisebbségek számára hiányoznak a jogaikról és azok megvalósításának módjáról szóló hozzáférhető információk – olvasható az ombudsman jelentésben.[6]
            
A jelentéssel felölelt időszakban befejeződött a helyi rádió- és TV-állomások magánosítása. Ezek között jelentős számban vannak olyanok is, amelyek tájékoztatási és más műsorokat sugároztak nemzeti kisebbségi nyelveken. Annak ellenére, hogy a médiatörvények számos védő rendelkezést tartalmaznak a magánosítás következményeinek enyhítésére, a tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény pedig a nemzeti kisebbségi nyelveken való tájékoztatást közérdekként fogalmazza meg, amely három módon valósul meg,[7] már most ismeretesek azok a problémák és akadályok, amelyek nehezítik  a nemzeti kisebbségi nyelveken történő tájékoztatás és a megfelelő, valamint hatékony nemzeti kisebbségi tájékoztatási rendszer megvalósítását, ami a polgároknak érdekükben áll, valamint összhangban van a Szerb Köztársaság szükségleteivel és lehetőségeivel. Emiatt a polgári jogvédő külön jelentést készített a nemzeti kisebbségi nyelveken való tájékoztatásról a privatizálás után, hogy idejekorán felhívja az illetékes állami szervek figyelmét a törvényhozási és intézményes intézkedések meghozatalának szükségességére a terület állapotának fejlesztése érdekében – közli a jogvédő.[8]
            
A jelentés utal arra is, hogy „két évvel a törvény elfogadása után[9] a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) nem biztosított új műsorokat a nemzeti kisebbségek nyelvén. Továbbra sem ismeretes, milyen módon lesz rendezve azoknak a médiáknak a fenntartása, amelyek alapítói a nemzeti tanácsok”.[10]
 
A nemzeti kisebbségi jogok területén a Köztársasági Polgári Jogvédő 2016-ban 99 tárggyal foglalkozott. Ezek közül 95 a polgárok panasza volt, 4 esetben pedig a jogvédő saját kezdeményezésre járt el. Tavaly ezeknek a tárgyaknak a száma 16,8%-kal volt kevesebb, mint 2015-ben (amikor 119 tárgy ilyen tárgy volt), az összes tárgynak pedig mindössze az 1,58%-a volt.[11]
           
A 99 tárgy közül az ombudsman 61 ügyet fejezett be:[12] 
  
A panaszok eredménye
 
Száma
 
Százaléka
Alaptalan panaszok
29
47,57%
Elvetett panaszok
23
37,71%
Tárgyak, amelyekben a rövidített eljárás során ajánlás készült
 
5
 
8,19%
A jogvédő közleményt adott ki
 
2
 
3,28%
A konkrét eljárás alapján hozott ajánlás
 
1
 
1,64%
A polgári jogvédő véleménye
 
1
 
1,64%
Összesen
61
100%
 
            A jogvédő a nemzeti kisebbségek külön jogai csorbulásának ezt a 86 esetét vette nyilvántartásba:[13]
 
A jogsérelem fajtája
Száma
Százaléka
A romák külön jogai
43
50%
A nemzeti alapon történő megkülönböztetés tilalma
 
17
 
19,77%
A nemzeti kisebbség nyelv- és íráshasználati joga
 
10
 
11,63%
A közügyekben való egyenrangú részvétel
 
6
 
6,98%
Az anyanyelven való oktatás
 
4
 
4,65%
„Jogilag nem látható személy” panasza
 
1
 
1,16%
Anyanyelvi tájékoztatás
 
1
 
1,66%
A személynév közokiratba való beírásának joga
 
1
 
1,16%
A nemzeti tanács közvetlen választásának joga
 
1
 
1,16%
Egyéni nemzeti kisebbségi jog
 
1
 
1,16%
Anyanyelvi műalkotási jog
 
1
 
1,16%
Összesen
86
100%
 
A nemzeti kisebbségi jogok területéről a legtöbb panasz a helyi önkormányzatok (28,21%), a minisztériumok, valamint az intézmények és egyéb közszolgálatok (17,95-19,95%), közvállatok és más szervek (11,97-11,97%) munkájával kapcsolatban érkezett. A többi panasz a köztársasági ügynökségek, igazgatóságok, alapok és az igazságügyi szervek (3,42-3,42%), a legmagasabb köztársasági szervek (1,71) és a nemzeti tanácsok (0,85%) munkájára vonatkozott.[14]
 
Az adatok és a gyakorlat alapján arra a megállapításra lehet jutni, hogy a polgári jogvédőknek Szerbia jogrendjében többnyire a kirakatszerv szerep jutott.
 
A legnagyobb probléma az ombudsman-jelentésekkel kapcsolatban talán mégiscsak az, hogy a két képviselőház általában csak tudomásul veszi/elfogadja, de nem nyit róluk érdemi vitát, és intézkedéseket sem foganatosít a felmerült problémák megoldása/rendezése érdekében. A szerb parlament például a köztársasági ombudsman 2014. és 2015. évi jelentését még csak napirendre sem tűzte.[15]
A 2016. évben a köztársasági (89 foglalkoztatott?!)[16] 154.621.240,66 dinárjába került az adófizetőknek.[17]
 
A köztársasági jogvédő tavalyi jelentése 375, a 2015. évi pedig 336 oldal terjedelmű,[18] aminek az anyagi vonzatairól is el kellene gondolkozni. Jelentései cirill és latin betűvel is olvashatók, és több nyelven – időnkét magyarul is – íródtak.[19]
 
A költségeket is figyelembe véve, mielőbb módosítani kellene a polgári jogvédők illetékességi körét, ami magába foglalja az ajánlások alkalmazásának a kötelezővé tételét, és a szankcionálást is. Ehhez azonban politikai akaratra is szükség lenne.
 
Újvidék, 2017. március 28.
BOZÓKI Antal


[1] te: Lemondott a polgári jogvédő. Magyar Szó, 2017. február 8. 4.   

[3]Редован годишњи извештај Заштитника грађана за 2016. годину [A polgári jogvédő 2016. évi rendes jelentése]. 375  3.2. Права националних мањина [3.2. А nemzeti kisebbségek jogai 84–95] 85. http://www.ombudsman.rs/
[4] Uo. 85–86.
[5] Uo. 86.
[6] Uo. 87.
[7] Közszolgálat létrehozásával, annak lehetővé tételével, hogy a nemzeti tanácsok saját médiumokat alapítsanak és a nemzeti kisebbségi nyelvű médiatartalom társfinanszírozásával, pályázatok kiírása által a köztájékoztatás területén, a hatalom minden szintjén.
[8] A 3-as alatti jelentés, 87.
[9] Zakon o javnim medijskim servisima. Službeni glasnik RS [Törvény a közszolgálati mádiaszolgálatokról. Az SZK Hivatalos Lapja], 83/14, 103/15 és 108/16 szám.  http://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_javnim_medijskim_servisima.html
[10] A 3-as alatti jelentés, 87.
[11] Uo. 90.
[12] Uo. 91.
[13] Uo. 91–92.
[14] Uo. 92.
[15] Nyilatkozta Saša Janković volt jogvédő a Szerbiai RTV (RTS) 2 2017. március 18-ai, 20 órai elnökválasztási bemutatkozó műsorában. 
[16] А 3-as alatti jelentést, 367.
[17] Uo. 369.
[19] Гoдишњи извештаји [Éves jelentések]. http://www.ombudsman.rs/index.php/izvestaji/godisnji-izvestaji
 
.
 
Megosztás

A nap idézete

"Ami a kételkedést illeti, ez csak a tunyaságból van, mivel nincs elegendő kedvünk és hajlamunk ahhoz, amire lehetetlennek gondoljuk igyekezetünket."

/Zrínyi Miklós/

 

 

Utolsó hozzászólások

  • Tamas Tamas 2017.05.11. - 03:44
    Az agresszió folyamatosan növekszik az IQ csökkenésével. Na mármost,ha figyelembe vesszük,hogy az ...

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.10. - 21:04
    "egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton" Tudniillik olyan önálló magyar szó, hogy 'össz' nincs.

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.09. - 00:59
    "hatalomtartók" (vlastodršci) = hatalomgyakorló k, uralkodó elit

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:32
    Le kell hülyíteni a lakosságot az újmigránsok szintjére, hogy ne legyen számukra megalázó amikor majd ...

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:27
    A 18.8t arany kb. 65euro/koponyár a jön ki ha szerbia lakosságát 10 milliónak vesszük...tehát rohadt ...

    Bővebben...

        Marketing 

marketing

       Partnerek

partnerek

   Impresszum

kontakt

                   Rólunk

Délhír - hírek és érdekességek cenzúra nélkül!
Délvidéki magyar nyelvű és értékrendű, nemzeti internetes hírportál, amely elsősorban a Délvidéken  élő magyarság széleskörű és gazdag tájékoztatásának megteremtésére törekszik, cenzúra és meghunyászkodás nélkül.

Bejelentkezés:

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information