Március idusán a sajtószabadságról

Koszorúznak Torontálon, Horgoson, Tiszaszentmiklóson, Tordán, Bajsán, Horgoson. Vajdaság-szerte. Magyarországon, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján. Világszerte.
Az emlékműnél, az emléktáblánál, a sírtáblánál, a haranglábnál.
 
Szól a Himnusz, szavalatok hangzanak el, énekelnek, tisztelegnek, emlékeznek. Méltatnak. Politikai és nem politikai szervezetek. Egyházi képviselők, történészek, civilek, művelődési egyesületek, testvértelepülések küldöttségei. Fiatalok, középkorúak és idősebbek.
       
Március 15-e fontosságáról beszélnek. A Délvidék szerepéről. A márciusi ifjakról. Példamutatásukról. Idézik Petőfit, Jókait, Vasvárit. Elismétlik a 12 pontot. Látjuk magunk előtt a Pilvaxot, a nyomdát.
 
 
Az első pont ez volt: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Kívánjuk! Én ma is ezt szeretném. 169 évvel később. Cenzúra nélkül olvasni egyetlen nyomtatásban is megjelenő napilapunkat, a szerbiai újságokat. A televízióban híreket nézni, nem monológokat, öndicséretet hallgatni… Választások előtt szeretném több párt képviselőinek az elképzeléseit megismerni, nem csak egy emberét reggeltől reggelig. Tudni azt, hogy mi az igazság. Szabad országban lehessen már szabadon gondolkodni, véleményt nyilvánítani… Szerencse, hogy a közösségi oldalakat a Mindigdolgozó, Sohanemalvó, Legnagyobbhazudozó, Egyrejobbanmegőrülő nem tudja betiltani, nem tudja megakadályozni az információ áramlását. Vannak még értelmes emberek, akik megosztják a képeket, akik tudják, hogy minden nagygyűlésére 100 autóbusz szállítja a „közönséget”. Akik elmesélik, hogy minden közvállalat, állami vállalat, AVAV pártja fennhatósága alatt álló intézmény dolgozójának tapsolnia kell. Akik felveszik videóra a bekopogtató pártaktivistákat. Szeretném, ha igazságos választás lenne. A Köztársasági Választási Bizottság 17 tagja közül 12 Aleksandar Vučićot támogatja. Bízhatok bennük? Mennyi esélye van így a többi jelöltnek? Persze, sok mindent szeretnék még…
 
A márciusi ifjak megérezték az időpontot. A pillanatot, amikor tehettek azért, hogy cselekvésre ösztönözzék a népet. Bátrak voltak. Eredményesek. Hittek. A szabadságért küzdöttek. Felelősséget vállaltak.
 
Március idusán én az áprilisra gondolok.  Mi, magyarok szétszóródtunk, viszont kaptunk egy örökséget a fiataloktól. Ezt kell őriznünk, ápolnunk, továbbadnunk. Nem csak külsőségekben, hanem tetteinkben is. Tennünk kell, hogy leessen a sajtóról a bilincs, hogy szabadon élhessünk. Ne legyünk közömbösek, érdektelenek! Mert ez a mi hazánk, de „…haza csak ott van, hol jog is van!” (Petőfi)
 
Egri Emma
.
 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information