Pásztor szinte megismételte a szerb nacionalisták 1930-as magyarellenes magyarázatát

Ahogyan arról beszámoltunk tegnap a szabadkai sportcsarnokban tartott kampányrendezvényt Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt államfőjelöltje. A rendezvényre közel 100 busszal szállították a párt aktivistáit szerte Szerbiából, Szabadkáról alig néhányan vettek részt a találkozón. A gyéren megjelent helyiek számát erősítette Pásztor István, a VMSZ elnöke is, aki hangsúlyosan, a magyarság tömegeinek nevében beszélt arról, hogy személyes jó barátját "Acót", vagyis Aleksandar Vučićot szeretnék látni majd az elnöki székben.

"Mindenkinek van múltja, van emlékezete. De ez a történészek dolga. Nekünk a jövőre kell gondolnunk" - mondta Pásztor a szabadkai hűségeskü beszédében. 

 
Ezzel a kijelentésével Pásztor István pedig szinte szóról-szóra ismételte meg azt, a gondolatmenetet, amellyel az 1930-as évek elején a hungarofób dr, Radovanovics is magyarázta a magyarellenes intézkedéseket. Radovanovics doktor a szerb szélsőjobboldali jugoszláv nacionalizmus főpártjának, a Jugoszláv Radikálisok miniszterelnökeinek volt a legfőbb tanácsadója hosszú éveken keresztül és számos magyarellenes intézkedés kiötlője és lebonyolítója volt.
 
Henri Pozzi francia diplomata-jogász-publicista, a harmincas években bejárta a frissen létrehozott Jugoszláviát, ahol a nemzeti kisebbségek, így a magyarok helyzetét is vizsgálta, a tapasztalatait pedig a Háború Visszatér című könyvében jegyezte le, amelyben így ír: 
"Egyízben, amikor Radovanovics dr.-t megkérdeztem, hogy miért pusztították el a jugoszlávok a „Voivodináhan" (Vajdaságban) a magyarok által emelt emlékművet, a következőket mondotta: - Kizárólag a jelen érdekel és a jövő, amelyre várunk. 
A pánszerbek, sajnos, nem érték be azzal, hogy a megszállott területeken szétrombolják a latin feliratokat és kőoroszlánokat..."
 
Vagyis Pásztor István, a délvidéki magyarság legerősebb pártjának a Vajdasági Magyar Szövetségnek a vezetője 2017-re sikeresen felvette azt a retorikát, amellyel az 1930-as években még épp a magyarellenes intézkedéseket magyarázták. 
 
Azt régóta tudjuk, hogy Pásztor István, (de legalábbis a VMSZ elnökének szövegírója) is ismeri és tiszteli Pozzi munkásságát, hiszen amikor a magyar kormány a trianoni békediktátum napjából Nemzeti Összetartozás Napját kreált, akkor Pásztor is a francia diplomatát idézte. 
 
2012-ben Királyhalmán egy szimbolikus almafacsemete ültetést szervezett a Vajdasági Magyar Szövetség, Pásztor István pártelnök a templomkertben megtartott beszédében Henri Pozzi diplomata 1935-ben íródott tanulmányából idézett: „A háborúban legyőzött államok közül egyiket sem sújtották olyan kegyetlenül, egyikre sem raktak annyi erkölcsi és anyagi terhet, mint Magyarországra. Magyarországot nem büntették. Magyarországot kivégezték”. Pásztor akkor is hozzátette: ezek a mondatok támasztják alá a tényeket, miszerint a trianoni békediktátummal Magyarország elvesztette területének 72 százalékát, lakosságának pedig kétharmadát. 
 
Úgy látszik, hogy a szerbiai politikai helyzet megváltozásával mára nagyobb különbség mutatkozik a 2012-es és a 2017-es Pásztor István között, mint az 1930-as radikális jugoszláv nacionalisták és a tegnap Szabadkán szónokló Pásztor között. 
 
R. P. 
 
.
 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information