2020, június 03, szerda
   
Betűméret

McAllister javaslata - Szerbia kisebbségjogi kötelezettségei

A David McAllisternémet EP-képviselő/jelentéstevő nevéhez fűződő 2016-os szerbiai országjelentés, az Európai parlament állásfoglalására irányuló indítvánnyal együtt – a hírek szerint –, május 16-án kerül megvitatásra.

Az állásfoglalási javaslatot az EP Külügyi bizottsága 2017. március 22-ei keltezéssel tette közzé.[1]   Szövege a napokban magyar nyelven is hozzáférhetővé vált.[2]
A magyar közösség szempontjából a legfontosabb „a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme” című rész, amely 24. és 25. pontja valójában meghatározza az EP Szerbiai iránti elvárásait a nemzeti kisebbségek helyzete és jogai területén.
Fontos, hogy a dokumentum 24. pontja megismétli azt az álláspontot, miszerint „az emberi jogok – ezen belül a nemzeti kisebbségek jogai – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás alapvető előfeltétele”.
A javaslatnak még két rendkívül fontos kitétele van: Az egyik „ismételten felhívja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok egész országban történő következetes végrehajtását”. A másik pedig „felkéri Szerbiát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést”.
Ez a három álláspont kötelezi Szerbiát a nemzetközi szerződésekből, de a belső jogszabályokból eredő nemzeti kisebbségi jogok következetes gyakorlati alkalmazására.
 
A 24. pontnak a többi megfogalmazása azonban már vita tárgya lehet.
A javaslat szerint, az EP „üdvözli a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv és a nemzeti kisebbségeket támogató alap létrehozásáról szóló rendelet elfogadását, amelyet most működőképesebbé kell tenni”.
A megfogalmazás még rendben is lehetne, ha nem állnának fenn a következő problémák:
1. A Magyar Nemzeti Tanács mindeddig nem tűzte napirendre a cselekvési tervet és nem fogalmazta meg a magyar közösség helyzetének jobbítására vonatkozó javaslatait. Így, ezek be sem kerültek a szerb kormány által 2017. március 3-án elfogadott dokumentumba.[3]  
2. A nemzeti kisebbségi alapot létrehozó rendelet[4] ugyanazon a napon került elfogadásra, mint a cselekvési terv, azzal a céllal, hogy támogassa a terveket a nemzeti kisebbségi kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelvhasználat területén.
Az alappal kapcsolatban azonban probléma, hogy mindössze 1 800 000 dinár, vagyis kevesebb, mint 15 ezer eurós összeggel hozták létre! Kötelezettség-teljesítésként, vagyis formálisan, most már létezik ugyan az alap, de hogyan lehet ebből az összegből bármit is fejleszteni?
 
A határozati javaslat e pontjával kapcsolatban az észrevételek a következők:
  1. egyetlen szó nincsen benne a nemzeti kisebbségek önkormányzatának biztosításáról;
  2. a tervezetben a kultúra szót nem lehet megtalálni, pedig külön jelentősége van a nemzeti önazonosság megőrzésében;
  3. tartalmazza ugyan a közigazgatásban való „megfelelő” képviseletre vonatkozó felhívást, de ez nem elegendő, mivel a nemzeti kisebbségeknek „részarányos” (a lakosságban való részvétellel arányos) képviselet kellene biztosítani;
  4. nem csak az állami szervekben, hanem általában, az élet minden területén alkalmazni kellene a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását;
  5. nem tér ki a nemzeti kisebbségeknek a döntéshozatali szervekben (nem elég csak a parlamentekben) való arányos részvételére, illetve annak biztosítására, holott ez is európai norma;
  6. nem hívta fel Szerbiát a két legfontosabb törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről és a nemzeti tanácsokról szóló módosításának meggyorsítására, ami már huzamosabb ideje késik.
 
A javaslat 25. pontja megállapítja, hogy „a Vajdaság soknemzetiségű, multikulturális és felekezeti sokszínűsége is hozzájárul Szerbia identitásához; kiemeli, hogy a Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára”.
Lehetséges, hogy „Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára”, de ez többnyire csak a törvényhozás szintjén – a nemzetközi normákhoz való igazodás miatt – lehetséges. A gyakorlatban azonban a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok „különbséget éreznek a törvénybe foglaltak és a valóságban tapasztaltak között”.[5]
 
Nagy felelősség hárul, tehát, az anyaországi EP-képviselőkre – a párthovatartozásuktól függetlenül –, hogy a szerbiai országjelentés kapcsán milyen álláspontokat fogad el az Európai Parlament. Ezek ugyanis huzamosabb időre meghatározhatják a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének/sorsának alakulását, jogainak megvalósulását is.
 
Bozóki Antal
Újvidék, 2017. április 26.

.

Megosztás

A nap idézete

“Az élet a gyönyör forrása; de ahol a csőcselék is iszik, ott minden kút meg van mérgezve.”

/Friedrich Nietzsche/
 

Utolsó hozzászólások

  • Tamas Tamas 2017.05.11. - 03:44
    Az agresszió folyamatosan növekszik az IQ csökkenésével. Na mármost,ha figyelembe vesszük,hogy az ...

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.10. - 21:04
    "egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton" Tudniillik olyan önálló magyar szó, hogy 'össz' nincs.

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.09. - 00:59
    "hatalomtartók" (vlastodršci) = hatalomgyakorló k, uralkodó elit

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:32
    Le kell hülyíteni a lakosságot az újmigránsok szintjére, hogy ne legyen számukra megalázó amikor majd ...

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:27
    A 18.8t arany kb. 65euro/koponyár a jön ki ha szerbia lakosságát 10 milliónak vesszük...tehát rohadt ...

    Bővebben...

Bejelentkezés:

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information