2020, július 13, hétfő
   
Betűméret

McAllister javaslata - Szerbia kisebbségjogi kötelezettségei

A David McAllisternémet EP-képviselő/jelentéstevő nevéhez fűződő 2016-os szerbiai országjelentés, az Európai parlament állásfoglalására irányuló indítvánnyal együtt – a hírek szerint –, május 16-án kerül megvitatásra.

Az állásfoglalási javaslatot az EP Külügyi bizottsága 2017. március 22-ei keltezéssel tette közzé.[1]   Szövege a napokban magyar nyelven is hozzáférhetővé vált.[2]
A magyar közösség szempontjából a legfontosabb „a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme” című rész, amely 24. és 25. pontja valójában meghatározza az EP Szerbiai iránti elvárásait a nemzeti kisebbségek helyzete és jogai területén.
Fontos, hogy a dokumentum 24. pontja megismétli azt az álláspontot, miszerint „az emberi jogok – ezen belül a nemzeti kisebbségek jogai – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás alapvető előfeltétele”.
A javaslatnak még két rendkívül fontos kitétele van: Az egyik „ismételten felhívja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok egész országban történő következetes végrehajtását”. A másik pedig „felkéri Szerbiát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést”.
Ez a három álláspont kötelezi Szerbiát a nemzetközi szerződésekből, de a belső jogszabályokból eredő nemzeti kisebbségi jogok következetes gyakorlati alkalmazására.
 
A 24. pontnak a többi megfogalmazása azonban már vita tárgya lehet.
A javaslat szerint, az EP „üdvözli a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv és a nemzeti kisebbségeket támogató alap létrehozásáról szóló rendelet elfogadását, amelyet most működőképesebbé kell tenni”.
A megfogalmazás még rendben is lehetne, ha nem állnának fenn a következő problémák:
1. A Magyar Nemzeti Tanács mindeddig nem tűzte napirendre a cselekvési tervet és nem fogalmazta meg a magyar közösség helyzetének jobbítására vonatkozó javaslatait. Így, ezek be sem kerültek a szerb kormány által 2017. március 3-án elfogadott dokumentumba.[3]  
2. A nemzeti kisebbségi alapot létrehozó rendelet[4] ugyanazon a napon került elfogadásra, mint a cselekvési terv, azzal a céllal, hogy támogassa a terveket a nemzeti kisebbségi kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelvhasználat területén.
Az alappal kapcsolatban azonban probléma, hogy mindössze 1 800 000 dinár, vagyis kevesebb, mint 15 ezer eurós összeggel hozták létre! Kötelezettség-teljesítésként, vagyis formálisan, most már létezik ugyan az alap, de hogyan lehet ebből az összegből bármit is fejleszteni?
 
A határozati javaslat e pontjával kapcsolatban az észrevételek a következők:
  1. egyetlen szó nincsen benne a nemzeti kisebbségek önkormányzatának biztosításáról;
  2. a tervezetben a kultúra szót nem lehet megtalálni, pedig külön jelentősége van a nemzeti önazonosság megőrzésében;
  3. tartalmazza ugyan a közigazgatásban való „megfelelő” képviseletre vonatkozó felhívást, de ez nem elegendő, mivel a nemzeti kisebbségeknek „részarányos” (a lakosságban való részvétellel arányos) képviselet kellene biztosítani;
  4. nem csak az állami szervekben, hanem általában, az élet minden területén alkalmazni kellene a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását;
  5. nem tér ki a nemzeti kisebbségeknek a döntéshozatali szervekben (nem elég csak a parlamentekben) való arányos részvételére, illetve annak biztosítására, holott ez is európai norma;
  6. nem hívta fel Szerbiát a két legfontosabb törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről és a nemzeti tanácsokról szóló módosításának meggyorsítására, ami már huzamosabb ideje késik.
 
A javaslat 25. pontja megállapítja, hogy „a Vajdaság soknemzetiségű, multikulturális és felekezeti sokszínűsége is hozzájárul Szerbia identitásához; kiemeli, hogy a Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára”.
Lehetséges, hogy „Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára”, de ez többnyire csak a törvényhozás szintjén – a nemzetközi normákhoz való igazodás miatt – lehetséges. A gyakorlatban azonban a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok „különbséget éreznek a törvénybe foglaltak és a valóságban tapasztaltak között”.[5]
 
Nagy felelősség hárul, tehát, az anyaországi EP-képviselőkre – a párthovatartozásuktól függetlenül –, hogy a szerbiai országjelentés kapcsán milyen álláspontokat fogad el az Európai Parlament. Ezek ugyanis huzamosabb időre meghatározhatják a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének/sorsának alakulását, jogainak megvalósulását is.
 
Bozóki Antal
Újvidék, 2017. április 26.

.

Megosztás

A nap idézete

„Tévedés azonban azt gondolni, hogy aki kitart magyarsága mellett, azt mindenki elhagyja. Nem mindenki. Először is vagyunk már néhányan, ha szétszórtan is, de szellemileg csoportba verődve, akik nem hagyjuk cserben sem egymást, sem a magyar ügyet. Másodszor pedig, ami a legfontosabb: az Úristen sem hagy el, hanem mellettünk van!”

/Wass Albert/

 

Utolsó hozzászólások

  • Tamas Tamas 2017.05.11. - 03:44
    Az agresszió folyamatosan növekszik az IQ csökkenésével. Na mármost,ha figyelembe vesszük,hogy az ...

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.10. - 21:04
    "egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton" Tudniillik olyan önálló magyar szó, hogy 'össz' nincs.

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.09. - 00:59
    "hatalomtartók" (vlastodršci) = hatalomgyakorló k, uralkodó elit

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:32
    Le kell hülyíteni a lakosságot az újmigránsok szintjére, hogy ne legyen számukra megalázó amikor majd ...

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:27
    A 18.8t arany kb. 65euro/koponyár a jön ki ha szerbia lakosságát 10 milliónak vesszük...tehát rohadt ...

    Bővebben...

Bejelentkezés:

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information