2020, május 30, szombat
   
Betűméret

Böjte Csaba: A szeretet lényege, hogy nem dobom be a törölközőt

Másfél hét múlva húsvét. Hívők és nem hívők is készülnek az ünnepre. A nagypéntek ráadásul idén már hivatalosan is ünnep lesz Magyarországon. Böjte Csaba szerint a húsvét a feltámadás és a remény ünnepe.

Nagyböjtöt az egyház Húsvétra való felkészülés időszakaként alapította, és ennek az időszaknak az értelmét a húsvéti titok fényéből nyeri. A feltámadt Úr maga hív bennünket, hogy lépjünk ki a sötétségből és keljünk útra feléje, aki maga a Fény. Nagyböjt tehát a feltámadt Krisztus felé vezető út, mely a bűnbánat, a lemondás útja, de soha nem öncélúan, hanem azért, hogy feltámadjunk Krisztussal és megújítsuk keresztségi identitásunkat.

A húsvét a feltámadásnak az ünnepe és azt gondolom, hogy a remény ünnepe – ezt mondta Böjte Csaba a közmédiának adott interjújában.

Nem ábrándult ki Jézus

Nagypéntek egyáltalán nem ábrándította ki Jézust az emberiségből. „A megváltás lényege, hogy minden nehézség ellenére Isten és Jézus nem fordít hátat nekünk, nem mondja azt, hogy elég volt. Hanem még a kereszten is azt mondja, hogy ’Atyám bocsáss meg nekik, kicsit elkapkodták, de nem rosszak ezek a fiúk’” – nyilatkozta.

Jézus meg van győződve arról, hogy az a mag, amit elvetett az emberek szívébe, idővel, lehet, hogy 2 ezer évvel később, de beérik – mondta Böjte Csaba, aki azt mondta, hogy nem lát a XXI. században sem más alternatívát, mint amit Jézus adott, egyfelől az igazi munkát, másfelől a szeretetet és a jóságot.

„A szeretet lényege, hogy nem mondok le és nem dobom be a törölközőt. Isten szeretne megtanítani minket a szeretet parancsára, arra, hogy sokkal jobb jó testvérekként párbeszédet folytatva békében élni, mint háborúskodni” – ezt mondta Böjte Csabi, Ferences rendi szerzetes az M1-en.

Ahol nem a szereteté a végső szó, ott válás lesz

Azoknál a családoknál, ahol nem a szereteté a végső szó, ott előbb-utóbb válás és veszekedés lesz. „Ha elkezdjük mérlegelni kinek mennyi igaza van, abból háború szokott lenni” – mondta a szerzetes.

Böjte Csaba emlékeztetett arra, hogy Isten tudott gyermek lenni, és tudott jókedvű lenni. A szerzetes véleménye szerint nincsen egyetlen olyan dolog sem a földön, amit rosszkedvűen, szomorúsággal könnyebb lenne elvégezni, mint jó kedvvel. „Ezért kérjük, magunk és a családunk számára is az örömöt és vidámságot” – mondta.

Életrajzi adatok és érdekességek Böjte Csabáról

1958. Január 24.-én született Kolozsváron. Ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása. Civilként autóvillamossági szerelőnek tanult, majd miután ezt a szakmáját feladta, egy évig élt és dolgozott bányászként a Hargitán. Ezzel a döntéssel, akaraterejét próbára téve, lelkiekben már a papi pályára készült.

Bányászként készült a papi hivatásra

„Én szerettem volna bányász lenni, mert úgy gondoltam, hogy csendben, visszavonulva tudja az ember helyrerakni a fontos dolgokat, mert a csendben és Isten jelenlétében lehet újratervezni az életet. Ez egy nagy kegyelmi időszak volt. Azt tudom ajánlani mindenkinek, hogy aki nem tudja merre menjen, vagy mit csináljon, az vonuljon el egy eldugott, csendes helyre imádkozni, dolgozni és idővel kivilágosodik a fejében, hogy mi is legyen” – mondta a szerzetes.

Déván jelentős fordulatot vett az élete

Böjte Csaba egyébként tanulmányait Gyulafehérváron és Esztergomban végezte, mielőtt 1989-ben pappá szentelték. Több helyen eltöltött papi szolgálata után 1992-ben Dévára helyezték, ahol jelentős fordulatot vett az élete. Oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. A román hatóságok ellenezték ezt a lépését, és többször felszólították az épület elhagyására. Böjte atya válasza az volt, hogy a gyerekeket rakják az utcára a rendőrök. Ez nem történt meg. Az árvákat befogadó ferences rendi szerzetesnek hamar híre ment Déván. Mára tevékenységét elismerik egész Erdélyben, Romániában és Magyarországon is.(hirado.hu)

.
 
Megosztás

A nap idézete

“De szeretnék eljutni, pajtás, Erdélybe, Kolozsvárra, Nagyváradra. Csak az Isten engedje megérni. Jaj, de szép lehet és de igaz magyarok élhetnek ott. Becsületes, dolgos jó magyar emberek. De szép lehet ez a föld. A Székelyföld, az lehet ám még a tündöklő szép világ, ahol ezek a kevés kenyéren felnőtt székely és csángó testvéreink élnek, magasan a hegyen, az Isten közelségében. Nem is lehet az ilyen ember rossz ember, hiszen olyan közel lakik az Úristenhez, hogy az égbõl rákönyököl a házára, vityillójára a jóság és a szeretet."

/Sértő Kálmán/
 

Utolsó hozzászólások

  • Tamas Tamas 2017.05.11. - 03:44
    Az agresszió folyamatosan növekszik az IQ csökkenésével. Na mármost,ha figyelembe vesszük,hogy az ...

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.10. - 21:04
    "egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton" Tudniillik olyan önálló magyar szó, hogy 'össz' nincs.

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.09. - 00:59
    "hatalomtartók" (vlastodršci) = hatalomgyakorló k, uralkodó elit

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:32
    Le kell hülyíteni a lakosságot az újmigránsok szintjére, hogy ne legyen számukra megalázó amikor majd ...

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:27
    A 18.8t arany kb. 65euro/koponyár a jön ki ha szerbia lakosságát 10 milliónak vesszük...tehát rohadt ...

    Bővebben...

Bejelentkezés:

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information