2017, október 20, péntek
   
Betűméret

Interjú a bosnyák főmuftival: ,,Egy határokat nem ismerő önrendelkezési modellért küzdünk"

muamer zukorlicMuamer ef. Zukorlić Szerbia és a Szandzsák főmuftija. Szandzsák a ma Dél-Szerbiához tartozó bosnyákok területe, félig Szerbiához, félig Montenegróhoz tartozik. A korábban a szerb elnökválasztáson is elinduló, a Balkánon szupersztárnak számító muftival, az autonomisták vezetőjével a lehetőségeikről és az esetleges magyar kapcsolatról beszélgetett a Barikád újságírója Novi Pazarban, a Szandzsák fővárosában.

– Hogy nézne ki a gyakorlatban a szandzsáki autonómia, amiért küzdenek?
– Leginkább Dél-Tirolhoz tudnám hasonlítani. Az egy határokat nem ismerő önrendelkezési modell, amely a mi esetünkben a gyakorlatban is működhet, elvégre a Szandzsák egyik fele a mai Szerbiában, a kisebbik része viszont Montenegróban fekszik.

– Ha már Montenegró: igaz a hír, hogy a crnagoracok (montenegróiak) felrúgták azt az írásos megállapodást, mely szerint támogatni fogják a Szandzsák autonómiáját, ha Önök, szerbiai bosnyákok Montenegró függetlenségére szavaznak 2006-ban, amikor az új állam csak szelíd többséggel tudott végül kiválni Szerbia-Montenegróból?
– Igaz a hír. A Crna Gora-i (montenegrói) Bosnyák Párt akkori vezetője, Rafet Husović és a montenegrói Szocialista Demokrata Párt akkori elnöke, Milo Đukanović írt alá egy fontos dokumentumot. A megegyezés értelmében a szerbiai, vagyis szandzsáki bosnyákok Montenegró függetlenségére szavaztak (azelőtt Jugoszlávia utolsó maradványának nevezhetően Szerbia és Montenegró államszövetséget alkotott Szerbia-Montenegró néven, ezt szüntette meg a hatalomra kerülő Milo Đukanović által kiírt népszavazás Montenegró függetlenségé- nek a kikiáltásával) cserébe a határokon átívelő autonómiát kapott volna Szandzsák, ez viszont nem valósult meg.

– Tudnak ez ellen mit tenni utólag?
– Aligha. Egyébként is mi, a szandzsáki iszlám vezetők utólag értesültünk arról, hogy egyáltalán ez a dokumentum létezett. Amint megszereztük a papírokat, nyilvánosságra hoztuk.

– Át lettek verve Montenegró által?
– Abszolút. A függetlenségük igen szűkös többséggel lett megszavazva. A szandzsáki bosnyák voksok sorsdöntőek voltak, nélkülük ma nem lenne önálló Crna Gora (Montenegró). Nekünk jobb lett volna mellesleg bent maradnunk Szerbia- Montenegró államszövetségében, mert így családok szakadtak szét egyik vagy másik országba anélkül, hogy nekünk járnának az autonómia nyújtotta előnyök.

szandzsak terkep

– Mit gondol, „jár” Önöknek az autonómia?
– Nézze, a Szandzsák a történelemben mindig is egy jól különválasztható terület volt, a bosnyák pedig egy önálló nép. A ma szerbekből, horvátokból és bosnyák muzulmánokból álló Bosznia- Hercegovina mellett mi vagyunk a legnagyobb tömbben élő bosnyák közösség. De még az idegen nyelvek is megkülönböztetik a bosnyákokat. Ha csak az angolt nézzük „bosnian”, vagyis „bosnyák” lehet bárki Boszniában, legyen muzulmán bosnyák, szerb vagy horvát hasonlóan, ahogy Önöknél Erdélyben az „erdélyi” lehet román vagy magyar is. Ugyanakkor „bosniak” vagyis „bosnyák” csak a mi népünk lehet. Legyen szó a mintegy hárommillió nemzettársunkról Boszniában, rólunk, szerbiai szandzsákiakról vagy a Nyugaton élő több millió bosnyákról.

– Apropó nyugati diaszpóra: Ön bizonyos időszakokban többet van köztük, mint odahaza. Milyen eredményekkel járja az emigrációban Nyugaton élő bosnyákokat?
– Sejtelmem sincs, Önöknél mi a helyzet, de nálunk az emigrációban élő bosnyákok igen erős nemzettudattal rendelkeznek és tele vannak tenni akarással, önzetlenséggel a bosnyák ügy, a szandzsáki autonómia iránt.

– Nem jelenteném ki, hogy a Nyugatra szakadt magyarság egységesen támogatná erkölcsileg vagy anyagilag a határon túli magyarok ügyét.
– Nálunk viszont egyértelmű a helyzet. Több millió bosnyák él Nyugat-Európában és a tengerentúlon, akik egységesen támogatják anyagilag is a Szandzsákot. Németországban, Skandináviában, Angliában, Amerikában. Bármerre tartok előadást és találkozom a helyi bosnyák közösséggel, nem csupán telt házakat, közös együttlétet és szép szavakat kapok a népemnek, hanem több ezer vagy több tízezer eurós anyagi támogatást. Nélkülük szegények, elveszettek lennénk. Az emigráció a fejlődés motorja, de ez a mindennapokban is jellemző, sok szandzsáki munkanélküli, a térségben az arány hetven százalék fölötti, ez Szerbia legszegényebb régiója. Rengetegen a Nyugaton dolgozók hazaküldött pénzéből tudnak túlélni.

– Ez – akárcsak Magyarországon – magával vonzhatja a tömeges kivándorlást is.
– Ez pontosan így van, de kötelességünk ez ellen is küzdeni. A bosnyákoknak idehaza vagy szerte a világon meg kell őrizniük a kulturális identitásukat, nemzeti
értékeiket, vallásukat. Ezért küzdenek a Nyugaton, és emiatt harcolunk a Szandzsákban vagy Boszniában.

– A „fővárosukban”, Novi Pazarban vagy a környéken járva feltűnő volt a sok iskola és a Novi Pazar-i Nemzetközi Egyetem. Az oktatás is az autonómia egyik kulcsa?
– Teljes mértékben, és látja, ebben semelhanyagolható az emigráció anyagi támogatása. A relatív kis városnak nevezhető, százezres Novi Pazarban az elmúlt tíz évben két egyetem is létesült, nem beszélve arról, hogy az iszlám közösség által megszerveztük az oktatást az óvodától a felsőfokú végzettségig.

– Novi Pazar egyetemváros?
– 2002-ben döntöttünk úgy az iszlám közösségben, hogy helyi vállalkozókkal karöltve létrehozzuk a Nemzetközi Egyetemet. Akkor ezt egy nyitott intézménynek szántuk, vagyis minden szerbiai diáknak, emelve ezzel is régiónk jelentőségét. Akkoriban a politikai klíma is adva volt ehhez, az eddig legnormálisabbnak nevezhető szerb kormányfő, a később meggyilkolt Zoran Đinđić volt hatalmon. Az egyetem megnyílt és prosperált, Đinđićet viszont máig pontosan tisztázatlan okokból megölték, és a sovinizmusba hajló nacionalista Vojislav Koštunica lett a kormányfő.

szandzsak egyetem

A Novi Pazar-i Nemzetközi Egyetem

– Változásokkal?
– Létrehozta Novi Pazar belvárosában a „másik” egyetemet, egy állami intézményt.
Amivel nem is lett volna gond, ha nem hasonló karokkal és szakokkal létesült volna, mint a Nemzetközi Egyetem. Ezzel kvázi versenytárs lett, mi pedig az elmúlt 5-10 évben megváltoztattuk a profilunkat. Azóta a szandzsáki tanulóknak szeretnénk minél nagyobb képzettséget adni, hogy helyben boldogulva virágoztathassák fel a Szandzsákot. Valljuk: kultúra, képzettség, tudás nélkül semmilyen nemzeti politikai kibontakozás, így az autonómia sem lehetséges. Aki nem tanul, az szegényebb. És nem csak anyagi értelemben. Ennek zálogaként vagyunk büszkék az egyetemünkre.

– Önök rendelkeznek egy Bosnyák Nemzeti Közösség nevű kulturális szervezettel. Mi a célja ennek?
– A bosnyák nemzeti identitás megőrzése és erősítése minden szinten. Világszerte szervezünk kulturális rendezvényeket, és kiadunk folyóiratokat „Össz-bosnyák lap” és „Szandzsáki folyóirat” néven. Ez szintén egy nem elhanyagolható állomása a küzdelmünknek.

– Banális kérdés. Ha békével nem tudják kiharcolni az autonómiát, más útra is léphetnek?
– Semmit nem zárok ki, de a mi népünk békés, mint a történelemben mindig, és biztos vagyok benne, hogy céljainkat el fogjuk érni.

– Mit tud a magyar politikáról, a magyar autonómiaküzdelmekről?
– Az aktualitásokról sajnos keveset. Azzal tisztában vagyok, hogy az Önök országát feldarabolták, több millió magyar él kisebbségben a szomszédos országokban, és némileg hasonló cipőben járnak, mint mi.

– Mit kéne tenni Ön szerint a magyaroknak például a szerbiai, délvidéki magyarverésekkel?
– Minden fronton fel kell lépnie a magyar politikának a kisebbség védelmében,
ez nem kérdés. Önök az Európai Unió tagjai, sokkal nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, mint például mi.

– Mégis mindennaposak a magyarverések Szerbiában, vagy nyelvtörvény született például Szlovákiában.
– Nézze, mi mindig is úgy álltunk a magunk, a bosnyák kisebbség ügyéhez, hogy pontosan ugyanazok a jogok illetnek meg minket, mint az anyaország kisebbségeit más országokban. Vagyis a magyar kisebbségnek is ugyanazokat a jogokat kell kiharcolni, mint bármely más többségi nemzetnek (ahol magyarok laknak), amelynek kisebbsége van, legyen szó románokról, szlovákokról, szerbekről vagy ukránokról.

– A 61 év börtönbüntetést kapotttemerini fiúk mégis börtönben ülnek.
– Hallottam az ügyről, de nem eleget, hogy a konkrét esetről véleményt tudjak alkotni. Ebben az esetben is csak azt tudom mondani, a magyar politikumnak Brüsszeltől Strasbourgig minden jogorvoslati lehetőséget ki kell aknáznia, elvégre
Magyarország mégiscsak az Európai Unió tagja.

– Szerbiában a magyar s a bosnyák kisebbség is hasonló cipőben jár. Tudna- e elképzelni együttműködést a két nemzet között például az autonómiaküzdelemben?
– Amit mondott, nos, az olyannyira igaz, hogy a mai Szerbia lakosságának a 30 százalékát a mi nemzetünk és az Önöké teszik ki. Jelentős szám, és fontos lenne együttműködni. Ezt korábban felvetettem vajdasági magyar politikusoknak. Nem akarok neveket mondani, de minden közeledésemet azzal utasították vissza, hogy velünk nem közösködnek, csak mert muszlimok vagyunk.

Horváth Ádám

Megjelent a Bar!kád korábbi számában

alfahir.hu nyomán T. T.

.

Megosztás

Önnek ájánljuk:

A nap idézete

,,Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet."

/Hannibal/

 

Utolsó hozzászólások

  • Tamas Tamas 2017.05.11. - 03:44
    Az agresszió folyamatosan növekszik az IQ csökkenésével. Na mármost,ha figyelembe vesszük,hogy az ...

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.10. - 21:04
    "egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton" Tudniillik olyan önálló magyar szó, hogy 'össz' nincs.

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.09. - 00:59
    "hatalomtartók" (vlastodršci) = hatalomgyakorló k, uralkodó elit

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:32
    Le kell hülyíteni a lakosságot az újmigránsok szintjére, hogy ne legyen számukra megalázó amikor majd ...

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:27
    A 18.8t arany kb. 65euro/koponyár a jön ki ha szerbia lakosságát 10 milliónak vesszük...tehát rohadt ...

    Bővebben...

Bejelentkezés:

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information