2017, június 27, kedd
   
Betűméret

A Parnasszus fiatal, zentai lovarnője

kosziklakAz ókoriak a költői tehetség és az ihlet jelképének tartották Pegazust, a szárnyas lovat. Ő repítette az alkotókat a dicsőség ormára, vagyis a Parnasszusra. Igaz, hogy Tijana Radičević nem lóháton érkezett az interjúra, és nem is a Parnasszus lábánál beszélgettünk – de egész idő alatt, valami költői áhitat lebegett körülöttünk. Az első kötetes szerzőtől először azt kértem, hogy pár szóban mutatkozzon be.

-          Édesapám révén félig montenegrói, édesanyám révén félig magyar vagyok. Itt jártam iskolába, s mivel nem végeztem el a középiskolát, kissé félek, hogy elég nívósak-e az írásaim. Jelenleg háztartásbeli vagyok, három szép kisgyermek büszke ás egyedülálló anyukája.

-          Hogyan lesz egy három gyermekes anyukából költő?

-          Már iskolás korom óta írogatok. Verseket, rövidebb novellákat. Mindig is érdekelt a költészet, valahogy ez belülről fakadó késztetés. Édesapám is biztatott és biztat a mai napig, hogy írjak, írjam ki magamból az érzéseimet. Könnyű ezt mondani, de nem olyan könnyű megtenni! Jól megtenni meg egyenesen kihívás. Egyébként ő is írogat már kisgyermekkora óta.

-          Az Ön számára mit jelent a vers, a versírás?

-          Ez egy kifejezésforma, a világszemléletem megnyilvánulása, manifesztációja. A vers, szerintem, egy érzés elindítója: úgy a költőben, mint az olvasóban. S egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt az érzést kelti két emberben. Sőt, nem is kell, hogy ugyanazt az érzést keltse. Mindig utáltam azt a kérdést, hogy “a költő, itt vajon mit szeretett volna elmondani”? Hát honnan tudjam én, hogy a költő itt mit akart kifejezni?! Azt tudom elmondani, hogy bennem milyen érzéseket, gondolatokat kelt az elolvasott vers.

-          És mi a helyzet az ihlettel? Mi inspirálja Önt?

-          Nincs konkrét dolog, hogy ez vagy az hozza az ihletet. Sokszor csak egy szín vagy illat elég ahhoz, hogy az érzések előtörjenek s papírra kerüljenek. Az érzések, különösen a harag és szomorúság tud igazán megihletni. Próbáltam vidám dolgokról is írni – s be kellett látnom, hogy nemigazán sikerült. Az írás egy intim dolog, szerintem s nem lehet “parancsra” írni. Az írást egy egyfajta tükörnek élem meg, melyet az olvasó elé állítok és ő azt lát benne, amit érez, amit gondol. Szerintem egy költőnek ez a feladata.

-          Ön hogy tapasztalja, manapság mennyire érdekli az embereket a vers?

-          Én úgy látom csak egy szűk kört érdekel a költészet. De amíg egy ember is van, aki olvas verseket, addig érdemes írni.

-          A barátok/ismerősök hogy fogadták a kötetet?

-          A kötetet még sehogy! Ugyanis a kötet alig két hete jelent meg nyomtatásban Magyarországon s jelenleg nálunk még nem kapható. Egyébként az ismerőseim olvassák írásaimat és nagyon sok pozitív visszajelzést kapok, kaptam tőlük. Ez erőt is ad a további munkához, de egyben néha kissé el is bizonytalanít, hogy vajon jól írok-e, elfogadhatóan írok-e – mivel “szakember” még nem véleményezte a verseimet!

-          És Ön szerint ennyire fontos lenne egy “szakember” véleménye? Hát hol marad a költői szabadság?

-          Igen, ebben Önnek igaza van. Ezért is fogalmaztam úgy, hogy néha elbizonytalanodom. De túl lépek rajta és írok tovább.

-          A kötet címe: Kősziklák. Ezzel mondani akart valami?

-          Valójában csak tisztelegni akartam édesapám szülőföldje előtt aki mindig is biztatott és erőt adott az íráshoz.

-          További tervek?

-          Konkrét, határozott terveim nincsenek. Írok tovább, örülök ha elolvassák minél többen és ha összejönnek a körülmények, lehet hogy lesznek további kötetek is. De ez a jövő titka, nem erre “hajtok”, ha fogalmazhatok így. Több internetes portálon jelentek már meg az írásaim, sőt antológiákban a verseim. A közeljövőben is fog majd.

-          Hol vásárolható meg a kötet, hol lehet Önnel találkozni?

-          Ahogy említettem, egyenlőre Magyarországon kapható a kötet nyomtatott formában, de megvásárolható ebook-ként is a Publio kiadónál. Ha valakit érdekelne, vagy egyéb munkáimra kíváncsi, akkor keresse fel a blogomat (tiasroom.wordpress.com) vagyí írjon emailt (( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), és szívesen válaszolok minden levélre.

-          Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert kívánok!

-          Köszönöm szépen és üdvözlöm a Délhír portal olvasóit!

(GyE nyomán)

.

Megosztás

Önnek ájánljuk:

A nap idézete

„Mindenkinek a maga helyén vannak kötelességei és bármilyen kicsinyek legyenek azok, fontos, hogy jól végezzük azokat."

/Teleki Pál/

 

Utolsó hozzászólások

  • Tamas Tamas 2017.05.11. - 03:44
    Az agresszió folyamatosan növekszik az IQ csökkenésével. Na mármost,ha figyelembe vesszük,hogy az ...

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.10. - 21:04
    "egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton" Tudniillik olyan önálló magyar szó, hogy 'össz' nincs.

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.09. - 00:59
    "hatalomtartók" (vlastodršci) = hatalomgyakorló k, uralkodó elit

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:32
    Le kell hülyíteni a lakosságot az újmigránsok szintjére, hogy ne legyen számukra megalázó amikor majd ...

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:27
    A 18.8t arany kb. 65euro/koponyár a jön ki ha szerbia lakosságát 10 milliónak vesszük...tehát rohadt ...

    Bővebben...

Bejelentkezés:

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information