2017, november 20, hétfő
   
Betűméret

Az EP állásfoglalása Szerbiáról - A magyar képviselőknek: Nincs előrelépés/haladás!

Az Európai Parlament (EP) 2016. február 4-én foglalt állást a Szerbiáról szóló 2015. november 10-i jelentésről (2015/2892(RSP)),[1] amely arról szól, hogyan halad az unióhoz való csatlakozás útján.

A nemzeti kisebbségek helyzetével – a 95 oldal terjedelmű jelentés – mindössze 20 (sic!) sora foglalkozik (a 68. oldalon!), Vajdaság Autonóm Tartomány helyzetével pedig csupán hét. Ez arra enged következtetni, hogy a jelentéstevő David McAllisternem tulajdonított különösebb fontosságot ezeknek a kérdéseknek.

Kisebbségi vonatkozásban a jelentés sommás megállapítása, hogy „létezik a kisebbségek és a művelődési jogok védelmének jogi kerete. Szerbia aláírta a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt. A törvényeket a leghatékonyabban Vajdaság Autonóm tartományban alkalmazzák”. Mintha Szerbiában nem is lennének őshonos nemzeti kisebbségek!

Ez a jelentés szolgált aztán a McAllister által az EP-hez beterjesztett állásfoglalás alapjául, amely kitér az emberi jogokra (18-20 pontok), valamint akisebbségek tiszteletben tartására és védelmére (21-23 pontok) is.

Az emberi jogokkal és az alapvető szabadságok védelmével kapcsolatban az EP állásfoglalása (a 18. pontban) „üdvözli, hogy Szerbia megfelelő jogi és intézményi kerettel rendelkezik”, de „megállapítja, hogy a végrehajtásban vannak még hiányosságok”. Ezeket az EP „különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők csoportjai megkülönböztetésének megelőzésében” és „a kiszolgáltatott csoportok tagjai ellen elkövetett számos támadásban”, valamint „a családon belüli erőszak továbbra is fennálló problémájában” látja.

A 19. pontban az EP „aggodalmának adott hangot amiatt, hogy nem történt semmilyen előrelépés a véleménynyilvánítás és a média szabadságának a javítása érdekében”.

A 20. pontban az EP „felszólítja a szerb hatóságokat, hogy alaposan vizsgáljanak ki több kiemelt ügyet, amelyekben a média az állítólagos törvénysértésre vonatkozó bizonyítékokat hozott nyilvánosságra”.  

Kisebbségvédelem

A vajdasági magyarok számára külön fontossággal bírnak 21-23 pontok, amelyek „akisebbségek tiszteletben tartásáról és védelméről” szólnak.  Lássuk részletesebben, mit is tartalmaznak ezek?

A 21. pont első mondata „hangsúlyozza a nemzeti kisebbségi tanácsok által a nemzeti kisebbségek jogainak előmozdítása terén betöltött szerep fontosságát, e tanácsok demokratikus jellegét, és támogatja megfelelő és ellenőrizhető finanszírozásukat”.

Ez egy általános megfogalmazás, amely bármilyen alkalommal elhangozhat, semmi újat nem tartalmaz és éppen semmire sem kötelezi Szerbiát. 

A második mondat „üdvözli Szerbia kötelezettségvállalását egy nemzeti kisebbségekre vonatkozó célzott cselekvési terv összeállítására, amely tovább fogja javítani a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos gyakorlatok és jogi keret végrehajtását és fejlesztését”.

Ebből a mondatból egyrészt kiviláglik, hogy Szerbi elvállalta egy nemzeti kisebbségi cselekvési terv elfogadását, másrészt pedig, hogy ennek a cselekvési tervnek „tovább kell javítania” a nemzeti kisebbségek jogi helyzetét és jogaik megvalósításának gyakorlatát.

Hogy ezt a szerb kormány miként kívánja elérni, megtudjuk majd az elfogadás előtt álló akciótervből, amely „utolsónak mondott változatát a szakértői bizottság vezetője Brüsszelben a tagállamok képviselőinek már büszkén bemutatott”. Teljesen felfoghatatlan, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – a testület elnökének ellenkezése miatt – erről az akciótervről mind a mai napig nem foglalt állást!

A harmadik mondatban az EP „megismétli a Szerbiához intézett ama felhívását, hogy a szerb alkotmánybíróság határozatához való jogi hozzáigazítás során biztosítsa a szerzett jogok és hatáskörök szintjének megőrzését, és sürgeti a nemzeti kisebbség tanácsokról szóló törvény mihamarabbi elfogadását, azok jogállásának pontosítása és joghatóságukkal kapcsolatos bizonyosság érdekében”.

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek „a szerb alkotmánybíróság határozatához való jogi hozzáigazítás” még mindig nem történt meg, holott az Alkotmánybíróság 576-os számú határozata még 2014. február 21-én megjelent a (szerb) Hivatalos Közlönyben. Az ígértek szerint, még a 2014-es év a végéig már módosítani kellett volna az említett törvényt. 
 
Az említett nemzeti kisebbségi akcióterv 2015. decemberi változata az nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását, vagy új törvény meghozatalát, csak 2017. első negyedére látja elő (9.4. pont, 59. oldal).Ez túl hosszú határidő. A jelenlegi hatalom viszonyulása arra utal, hogy erre bizonyára még 2017 végéig sem kerül sor. Közben a nemzeti tanácsok, a hatáskörük megnyirbálása miatt, képtelenek rendesen működni. Az EP „sürgeti” ugyan ennek a törvénynek „a mihamarabbi elfogadását”, de ezt a megfogalmazást már ismerjük. Semmilyen határidőre nem kötelezi Szerbiát, ezért a 23. tárgyalási fejezet megnyitását ennek a törvénynek az elfogadásához kellett volna kötni. Ennek követelését az MNT még mindig megtehetné, ha valóban a közösség érdekeit tartaná szem előtt.
 
A következő (4.) mondatban az EP „súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a médiaprivatizáció bejelentését követően megszűnik a műsorok kisebbségi nyelveken való közvetítése”.
 
 A „súlyos aggodalom” kifejezése azonban nem elegendő, mivel az ilyen privatizálás önmagában véve is a szerzett jogok semmibevételét jelneti. Olyan kistérségi rádiók szűntek meg (Törökbecse, Nagybecskerek, Zombor, Muzslya), amelyek az adott környezetben rendkívül fontos feladatot láttak el.
 
Az idézett megfogalmazás helyet, Szerbiát, illetve azokat az önkormányzatokat, amelyekben nemzeti kisebbségi nyelven sugárzó rádiók megszűntek, arra kellett volna ösztönözni, hogy a meglévő médiák által, vagy új kisebbségi médiák alapításával biztosítsák az anyanyelven való tájékoztatást, mint alapvető nemzeti kisebbségi jogot.
 
A 21. pont ötödik mondata „felhívja Szerbiát, hogy fokozza erőfeszítéseit a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok és a szerbiai nemzeti kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés-mentes bánásmód Szerbia egész területén történő eredményes és következetes végrehajtása érdekében, többek között az oktatással, különösen a kisebbségi nyelven készült tankönyvek időszerű finanszírozásával és fordításával, a kisebbségi nyelvhasználattal, a közigazgatásban, illetve a helyi, regionális és nemzeti szintű képviseleti testületekben való képviselettel és a média és az egyházi szertartások kisebbségi nyelveken való hozzáférhetőségével kapcsolatban is”.
 
A megfogalmazásból azt lehet érteni, az EP figyelmezteti Szerbiát, nem tesz meg mindent a nemzeti kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés-mentes bánásmód biztosítására. Vajon elegendő-e ez?
A nemzeti kisebbségeknek „a helyi, regionális és nemzeti szintű képviseleti testületben való képviseletét” illető fogalmazás elmarad még a szerb alkotmány által biztosított szinttől is! Ez arra enged következtetni, hogy a jelentés készítői és az állásfoglalás megfogalmazói nem ismerik eléggé még a szerb alkotmányt sem, amely így rendelkezik:
 
A nemzeti kisebbségek tagjainak a többi polgárral azonos feltételekkel joguk van a közügyek irányításában való részvételre és a közéleti tisztségek betöltésére (77/1 sz.).Ezzel az alkotmányos joggal összhangban, a Nemzetgyűlésben biztosítani kell „a nemzeti kisebbségek egyenrangúságát és egyenjogú képviseletét” (100/2 sz.). Az autonóm tartományban és helyi önkormányzatokban pedig, amelyekben vegyes nemzetiségi összetételű lakosság él, „lehetőség van” a nemzeti kisebbségeknek a képviselőházban, illetve képviselő-testületben való „arányos képviseletére” (180/3 sz.).Itt, tehát, a hangsúly az „arányos képviseleten” van, vagyis erre kellett volna a dokumentumban hivatkozni, Szerbiának pedig biztosítani! Az EP miért nem kérte számon Szerbiától a saját alkotmányos rendelkezéseinek a gyakorlatba való átültetését?
 
Az állásfoglalás külön nem említi a nemzeti kisebbségek arányos foglalkoztatásának szükségességét a közigazgatási- és igazságügyi szervekben, a közvállatokban és a rendőrségben. Köztudott viszont, hogy ez messze elmarad a lakosságban való részvételüktől. Ez is kimaradt is az állásfoglalásból.
 
Az utolsó (6.) (fél)mondatban az EP „felkéri a szerb kormányt, hogy hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi és kétoldalú szerződést”.
Az angol „invites” fordításának, a „felkéri” helyett, mivel a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséről – vagyis a pacta sunt servanda [szerződési hűség] elvéről – lenne szó, a fordításban jobban megfelelt volna: felszólítja a szerb kormányt, hogy…, vagy (enyhébb kifejezéssel) felhívja a szerb kormányt a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi és kétoldalú egyezmény teljesítésének szükségességére, stb., aminek más súlya van.
 
A 22. pontban az EP „megállapítja, hogy a Vajdaság kulturális sokszínűsége is hozzájárul Szerbia identitásához; hangsúlyozza, hogy nem szabad gyengíteni a Vajdaság önállóságát, és hogy a Vajdaság erőforrásairól szóló törvényt az alkotmány által előírt módon, további késedelem nélkül el kell fogadni”.
Ennek a megfogalmazásnak fontos deklaratív jellege van, amely erősíti Vajdaság autonómiáját. Ez is azt igazolja, hogy az EP-ben (még)is figyelemmel kísérik a tartomány státusának alakulását.   
 
A kisebbségi kérdéskört tárgyaló fejezet utolsó (23.) pontja „felhívja a szerb hatóságokat, hogy konkrét intézkedések végrehajtásával javítsák a romák helyzetét”.
 
Deli „módosítása”
 

A szerb országjelentés végső változatának a kialakításához összehangolt parlamenti munkájukkal a magyarországi néppárti képviselők is tevékenyen hozzájárultak. Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő több változtatást is javasolt az eredeti szövegtervezethez, ezek nagy része a jogállamiság és a kisebbségi jogok erősítésére vonatkozott – közölte a média.

– A Szerbiára vonatkozó EP-határozat idén is sikeresen összefoglalja azokat a kérdéseket, amelyek meghatározták a tavalyi évet a szerb eurointegrációs folyamatban. A közös munkával sikerült továbbá elérni, hogy a jelentés jobban rávilágítson a kisebbségi kérdésekre – értékelte Deli Andor, VMSZ-fideszes EP-képviselő, majd hozzáfűzte: – A Szerbiára vonatkozó EP-határozat ilyen formában nem jöhetett volna létre a fideszes delegáció összehangolt és eredményes munkája nélkül. (A munkaadót csakis dicsérni illik!)

A sajtójelentésekből azonban nem tűnik ki, hogy a vajdasági származású Deli és a „fideszes delegáció” valójában mivel is járult hozzá a szerb országjelentés és az EP állásfoglalásainak végső megfogalmazásához? Melyek azok a konkrét „módosítási indítványok, amelyek kidolgozásában bőven kivette részét”, és amelyeket az EP elfogadott?

A jelentéssel kapcsolatos parlamenti vitában a vajdasági magyarok egyetlen követelését, vagy megoldatlan kérdését nem említették és az állásfoglalásba sem javasolták. Pedig megtehették volna, hiszen négy vajdasági magyar párt és 11 civil szervezet még 2015. április 22-én megfogalmazta ezeket a kérdéseket.Ezzel szemben Deli „azt hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás jó útmutatóul szolgál a szerb kormánynak a további reformok folytatásához, és ösztönzi, hogy kitartson a sikeresen megkezdett eurointegrációs folyamatban”!.

Egyedül Tőkés László erdélyi magyar képviselő hangsúlyozta felszólalásába, hogy a csatlakozási tárgyalásokban való „érdemi előrelépéshez az szükséges, hogy a jelképes nyitás nyomán Szerbia tényleges eredményeket mutasson fel a demokratikus jogállamiság, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, valamint az alapvető emberi és kisebbségi jogok terén”.

Ha a jelentés és az állásfoglalás szövege többnyire egybevág, akkor miből is áll Deli és a fideszesek „módosítása”?

A 2016. február 4-i állásfoglalást érdemes összehasonlítani az EP 2015. március 11-i, ún. „kiegyensúlyozott” állásfoglalásával a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP):

„30. (Az Európai Parlament), üdvözli a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok 2014. október 26-án történt megválasztását; hangsúlyozza, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok fontos szerepet töltenek be a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítésében, és felhívja Szerbiát, hogy biztosítsa a szerzett jogok és a hatáskörök szintjének fenntartását azoknak a szerb alkotmánybíróság döntésével való jogi összehangolását célzó folyamat során, továbbá szorgalmazza megfelelő szintű és ellenőrizhető finanszírozásukat; sürgeti Szerbiát, hogy az ország teljes területén biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabály következetes végrehajtását, többek között az oktatással, a nyelvhasználattal, valamint a médiához és vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelveken való hozzáféréssel kapcsolatban, valamint a nemzeti kisebbségek közigazgatásban, helyi és regionális testületekben és a nemzeti parlamentben való megfelelő képviselete tekintetében; ösztönzi Szerbiát, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt; ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy hozzanak további intézkedéseket a romák helyzetének javítására, különösen az oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás terén; sürgeti a kormányt, hogy a roma népesség körében növelje a polgári jogokkal kapcsolatos ismereteket, valamint a romák számára is biztosítson ugyanolyan védelmet; hangsúlyozza a romák közéletben való részvétele ösztönzésének a jelentőségét; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy javítsák a romák befogadására irányuló szakpolitikák, illetve nemzeti és helyi szintű fellépések végrehajtásának tervezését, összehangolását és figyelemmel kísérését”.
 
A 2016-os állásfoglalásban olyan megfogalmazások is vannak, amelyek csaknem teljesen megegyeznek a Szerbiáról szóló tavalyi EP dokumentum szövegével.
 
Legutóbbi nyilatkozatában Deli is beismerte, hogy a jelentésben „persze vannak ismétlődések, amit több képviselő meg is jegyzett a parlamenti vita során, sőt az is észrevételezték, hogy bizonyos kérdésekben nem voltak elmozdulások a korábbiakhoz képest”.
 
Mivel az EP állásfoglalásai nem kötelező érvényűek Szerbiára nézve (sem), inkább csak némi politikai/erkölcsi jelentőségük van, felvetődik a kérdés, mi értelme az ilyen dokumentumoknak? Ha azokat az egyik évből a másikba szinte átírják és az érintett országot semmire nem kötelezik? Vagy ha kötelezik is, az EP többnyire elfelejti számon kérni az álláspontoknak a gyakorlatba való átültetését, alkalmazását, a „haladást/előrelépést”?
 
Szerbiában az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok területén nem az utóbbi egy évben, hanem már hosszabb ideje nem történt előrelépés. Inkább rosszabbodásról beszélhetünk. A jelenlegi szerb kormánynak nincs is (kinyilvánított) nemzeti kisebbségi politikája. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a MNT elnöke nem hajlandó az itteni magyar közösség érdekében fellépni/kiállni, akkor nem kell csodálkozni sorsunk/helyzetünk ilyen alakulásán… 
 
Újvidék, 2016. február 13.
                                                                                                       BOZÓKI Antal
 


[3] Varjú Márta: A magyar kormány döntése beigazolódott a terepen. Magyar Szó, 2016. február 13. 1. és 4.
Az EP elfogadta a szerb országjelentést. Magyar Szó, 2016. február 5. 1. és 3. és Elfogadta az EP a 2015-ös szerb országjelentést. Vajdaság Ma: http://www.vajma.info/cikk/szerbia/23281/Elfogadta-az-EP-a-2015-os-szerb-orszagjelentest.html. 2016. február 4. [12:37]
[5] Magyar Szó, a 4-es alatti írás.
[6] Varjú, a 3-as alatt interjú.
[7] Lásd A vajdasági magyar közösség alapérdekei (Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt c. dokumentumot:
[8] Magyar Szó, a 4-es alatti írás, 3.
[9] Uo., 3.
[10] A Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000, 698) szerint „magalapozottsága által egyenletes színvonalú”. A diplomáciában többnyire a minden érdeket figyelembe vevő, minden érdeknek megfelelő, valójában senkit nem bíráló, „nem sok vizet zavaró” dokumentumot értik.
 
 
 
 .  
Megosztás

Önnek ájánljuk:

A nap idézete

,,Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet."

/Hannibal/

 

Utolsó hozzászólások

  • Tamas Tamas 2017.05.11. - 03:44
    Az agresszió folyamatosan növekszik az IQ csökkenésével. Na mármost,ha figyelembe vesszük,hogy az ...

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.10. - 21:04
    "egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton" Tudniillik olyan önálló magyar szó, hogy 'össz' nincs.

    Bővebben...

     
  • Dr. Udriga Marcantonio Dr. Udriga Marcantonio 2017.05.09. - 00:59
    "hatalomtartók" (vlastodršci) = hatalomgyakorló k, uralkodó elit

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:32
    Le kell hülyíteni a lakosságot az újmigránsok szintjére, hogy ne legyen számukra megalázó amikor majd ...

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.05.08. - 20:27
    A 18.8t arany kb. 65euro/koponyár a jön ki ha szerbia lakosságát 10 milliónak vesszük...tehát rohadt ...

    Bővebben...

Bejelentkezés:

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information